[Alkalmi nyomtatvány.] Hathatós imádság a' malasztal tellyes kisded Jésushoz. Katolikus alkalmi nyomtatvány. [Buda?...

[Alkalmi nyomtatvány.] Hathatós imádság a' malasztal tellyes kisded Jésushoz. Katolikus alkalmi nyomtatvány. [Buda?, 1847 után]. [Gyurián János - Bagó Márton ny.?] Egyleveles imalap, a fametszet mérete: 40x40 mm, lapméret: 164x185 mm egy 166x190 mm méretű kartonra kasírozva. Kiadványunk az egyéni áhítat céljára készült egyleveles, illusztrált katolikus imalap műfajának emlékezetes terméke. A XIX. századi katolikus ponyvasajtó egyleveles, fametszettel illusztrált, keretdísszel keretezett ima-lapjait kizárólag egyetlen oldalán nyomták: az ima-lap így alkalmassá vált a bekeretezésre és a lakás valamely pontján való felfüggesztésre. A gyakori használat nyomán ponyvanyomtatvány-típusunk viszont gyors pusztulásnak volt kitéve, a példányok ritkán élték túl a használat évtizedeit. Jó állapotú nyomtatványunk a prágai karmelita kolostorban található késő reneszánsz öltöztető szobrocska, a Prágai Gyermek Jézus-kegyszobor tiszteletéhez kapcsolódik. A viaszszobrocskához több csodatétel fűződik, kultusza hamar átlépte a cseh-osztrák barokk vallásosság határait, festmény- és szobormásolatai megjelentek hazai templomokban is. Nyomtatványunk illusztrációján a Szűzanya ölelésében helyet foglaló Kisded Jézus látható, kezében a törvénykezést jelképező országalmával, másik kezével áldást osztva; a Szűzanya kezében jogar. Imalapunk áhítatos imaverse a kegyszobor tiszteletét szorgalmazó, luxemburgi származású karmelita szerzetes, Cyrillus a Matre Dei (1590-1675) műve, az imaszöveget ismeretlen XVIII. századi magyar szerző fordította le a, az imával és illusztrációval megjelenő imalapok első példányai a XIX. század első harmadában bukkantak fel nyugat-magyarországi katolikus nyomdahelyeken. Imanyomtatványunknak az ezt követő harminc évben számos változata terjedt el; szövege és helyesírása folyamatosan modernizálódott. Kiadványunk fametszetű illusztrációjának és szövegének oldaltükrön belüli elrendezése közel azonos a Gyurián János és Bagó Márton budai nyomdájából 1847 körül kikerült változattal, kiadási helyét és évét ennek figyelembevételével határoztuk meg (Buda, 1847 utáni években). Példányunk felső lapszélén és jobb alsó sarkában kisebb hiánnyal, mely a szövegtükröt érintetlenül hagyja. Jó állapotú lap, rendkívül ritka.